A Nemzeti Ünnepet több helyszínen ünnepeltük meg, a hivatalos részeket a Magyar Nagykövetség közreműködésével együtt. Először Dracsevóban (Szkopje egyik külvárosi kerülete) a Petőfi Sándor utcában koszorúztuk meg a Petőfi Sándor emléktáblát. Itt találkoztunk Sándor bácsival, akiről a követség nem is tudott, Ungvárról 1945-ben menekült egészen eddig. Még mindig szépen beszél magyarul. Innen a Gazi Baba kerületbe mentünk, ahol is a Kossuth Lajos emléktáblát koszorúztuk meg, itt még műsorral is készültek nekünk a kerület polgárai. Az ünnep a Kertészeti és Agrártudományi Egyetemen folytatódott, az itt élő magyaroknak összeállított március 15-ei műsorral, majd egy kis eszem-iszommal a záróprogramként.
2014. március 15. Ünnepség
2014.06.10. 22:45 Kuzder Rita
Szólj hozzá!
Címkék: március 15. Petőfi Sándor Kossuth Lajos Dracsevó Magyar Nagykövetség Teleház Gazi Baba kerület
Aprilijada, 2014. április 01.
2014.06.10. 22:45 Kuzder Rita
Talán az áprilisi tréfálkozások és farsang összeolvadásából alakult ki ez a vidám makedón ünnepség? Délelőtt az óvodások és iskolások öltöznek mindenféle vidám maskarákba, este pedig a főtéren lehet ilyen fiatalokba botlani, velük közös fényképeket készíteni, vagy megkérni őket, hogy pózoljanak a fényképezőgépünk előtt. Este azaz itt inkább éjjel a maszkarás fiatalok ingyen léphetnek be bizonyos szórakozóhelyekre.
Szólj hozzá!
Címkék: áprilijáda
Könyvbemutató 2014 március 12-én
2014.06.10. 22:24 Kuzder Rita
http://www.plusinfo.mk/vest/128802/Promocija-na-poetska-kniga-od-Shandor-Petefi
Líra és kard (Lira i mecs) címmel jelent meg Petőfi Sándor verseiből egy válogatás Paszkál Gilevszki fordításában, a Matica Könyvkiadó nyomtatásában, a könyv promócióját a Matica Excluzívban tartották jeles irodalmárok, Szkopjében élő magyarok, Dr. Bencze József magyar nagykövet körében. A könyvesboltban a promócióval egy időben megnyitották Aba-Novák Vilmos képeinek kiállítását is.
Szólj hozzá!
Címkék: könyvbemutató Petőfi Sándor Paskal Gilevski Matica Könyvkiadó
Előadások 8 + 8 kredit (+8)
2014.06.09. 16:19 Kuzder Rita
A Makedón Irodalmi Intézetben külön szobát is kaptam, természetesen a teljes könyvtárat használhatom. A szoba korábban Prof. Dr. Vele Smilevskié volt, aki jelenleg a Makedón Írószövetség elnöke.
Szólj hozzá!
Címkék: előadások kreditek Prof. Dr. Marko Kitevski Prof. Dr. Natasha Avramovska Prof. Dr. Ilija Velev Prof. Dr. Vele Smilevski
A Szkopjei közlekedésről.
2014.06.08. 17:02 Kuzder Rita
Elöljáróban szeretném megjegyezni, hogy imádom az egészet ánblokk ahogy van, így az összes megjegyzésem pozitív, az is, ami negatívnak tűnik. Kétféle buszjárat van, az állami és a privát. Az állami városi buszok nagy részét a Kínától vásárolt piros színű emeletes buszok teszik ki, a privát buszok nagy része meg valami leselejtezett német buszok lehetnek, mert minden németül van még rajta, s nem azért, mert a lakosság nagy része értené a nyelvet, az állapotuk a legkülönfélébb. Gondolnánk első hallásra, hogy a privát a drágább, de nem így van. A privátra 25 MKD (makedón dénár) =125 Ft 1 menetjegy, az államira 35 MKD =175 Ft. Gyakorlatilag bliccelésre nem nagyon van lehetőség. Felszállni ugyanis az első ajtón lehet, s a sofőrtől lehet venni a jegyet, ha netán valaki mégis másik ajtón lép fel a leszállók takarásában s netán elkapja az ellenőr, az nagy megszégyenülés plusz kemény 500 MKD (=2500 Ft mi ez a mi 16000 Ft-os büntetésünkhöz képest) a büntetés. Vehetünk bérletet is, de az csak az állami JSP buszokra érvényesek, kivéve a középiskolás gyerekeknek.
De eléggé "balkáni" vonás, hogy a megállóknak nemigen van nevük (inkább valami közeli objektumot neveznek meg, pl nekem a Szimpo-nál kell leszállnom, de ez valójában a közelben levő bútorbolt neve), sőt ott is megáll szép szóra a sofőr, ahol nincs is megálló. Ebből talán következik vagy párhuzamos velejárója, hogy arról sem tudunk a megállóban informálódni, hogy ott épp melyik számú busz áll meg. A buszok inkább már informatívabbak, találhatunk rajtuk egy kis táblácskát, hogy honnan hová megy. De ha valaki ismeri a nyelvet, nyugodtan szólítson meg bárkit, mindenki nagyon segítőkész lesz.
Nagyon pozitív "balkáni" vonás, hogy a sofőrök nem "parasztok" (elnézést a kifejezésért, de Bp-en elég sűrűn találkoztam azzal, hogy épp rohan az ember a buszhoz, vagy csak épp az ajtóhoz ér, s bezárja az ajtót az orra előtt). Itt a következő történik: mindenki felszállhat, aki fel szeretne szállni, ha bezárta az ajtót s már elindult, de észrevesz még valakit, annak is megáll, ha mások veszik észre, akkor kiabálnak a sofőrnek, hogy "Majsztore!" állj meg, jön még valaki.
Ha valaki mégis idegenkedik a tömegközlekedéstől, nyugodtan üljön taxiba, az árak nem horribilisek, biztos vannak esetek, amikor a taxisok itt is többet akarnak keresni a külföldieken, de horrortörténeteket még nem hallottam róluk.
De, ha mások a gyaloglás hívei, nyugodtan gyalogoljanak, a város kicsi, a látnivalók meg főleg a központban találhatóak.
Szólj hozzá!
Címkék: JSP privát buszok állami buszok
Régi magyar fotók Macedóniából
2014.06.08. 16:59 Kuzder Rita
http://szekely.albanianphotography.net/photos.htm
Ezt érdemes megnézni! Vagy itt, nem tudom hol látszik jobban.
http://whereismacedonia.org/get-inspired-in-macedonia/photo-galleries-from-macedonia/645-macedonia-in-1863
Dr. Székely József (1838-1901) Sümegen született, s Szombathelyen járt iskolába. Majd Bécsben folytatta tanulmányit, ahol 1860-ban szerzett diplomát gyógyszerészként, 1862-ben pedig kémiából doktorált. Ezt követően tanított az egyetemen, majd egy műtermet nyitott Heinrichshofon a Bécsi Opera közelében, s professzionális fényképész lett, egyike a legtekintélyesebbeknek. 1867-ben a Párizsi Világkiállításon bronzérmet nyert, 1878-ban pedig ezüstéremmel díjazták Párizsban.
Ezeket a képeket 1863-ban készítette egy osztrák-magyar expedíció alkalmával, melyet Johann Georg von Hahn vezetett Észak-Albániába, Koszovóba és Macedóniába. Valószínű az első ilyen képsorozat, melyet ezen a területen készítettek.
Szólj hozzá!
Címkék: Dr. Székely József osztrák-magyar expedíció fotók Macedóniából
Kale, a szkopjei vár vagy erőd
2014.06.08. 16:57 Kuzder Rita
Skopsko Kale (Скопско Кале) - a kale török szó, jelentése: erőd - a Vardar folyó északi oldalán épült. Az első erődöt a 6. században építették a neolitikumban és a bronzkorban is lakott terület helyére. Az erőd építőanyaga a római Skupi városának maradványai teszik ki, melyet egy földrengés pusztított el 518-ban. Majd I. Jusztiniánusz császár építette fel az erődöt a 6. században az akkoriban a Balkánra zúduló szláv törzsek ellen, ezt viszont ezen a területen dúló harcok döntötték romba, melyet a bizánciak ellen vívtak a balkáni szlávok Petar Delján vezetésével. A középkori erődről nem lehet sokat tudni, de a 10-11. században már fontos adminisztratív és katonai központ. A 17. századi ottomán krónikás ír róla, hogy bevehetetlen erőd, jó védelmet nyújtva az alatta elterülő Szkopje városának.
Pár éve megkezdett ásatások során találták meg az erőd területén egy 13. századi templom maradványait, s azt később a műemlékvédelemmel együtt egyházi múzeumnak szeretnék kialakítani. 2010-ben az eddig a valaha legnagyobb mennyiségű elrejtett bizánci pénzérmét találták meg szintén ezen az ásatáson. (Macedóniára érvényes megállapítás)
A nagy 1963-as földrengés az erődben is sok kárt okozott, nemcsak Szkopje városában. Ma 121 méter hosszú az erőd fala.
https://picasaweb.google.com/krita67/Kale?authuser=0&authkey=Gv1sRgCPrBkrzjk8z4qQE&feat=directlink
Szólj hozzá!
Címkék: erőd Kale Szkopje Vardar Petar Delján 1963 földrengés
Petar Deljan a makedón hős, akinek az édesanyja magyar hercegnő volt.
2014.06.08. 16:53 Kuzder Rita
Hiteles történelmi forrásokból tudjuk, hogy I. Szent István királyunk lánytestvérét - makedón források a Gesta Hungarorum-ra hivatkozva Margarita (Margit) hercegnőnek nevezik -, Szamuil cár kérte fiának, Gavril Radomírnak feleségül. De ő később várandós feleségét hazaküldte (Más források szerint olyan veszélyes volt a helyzet a Balkánon, hogy biztonsági okokból küldte Magyarországra, ennek ellentmond az, hogy később István haddal vonult a makedónok ellen, megtorolni a sérelmet), mert a görög rabnőjébe volt szerelmes. Jó pár év elteltével a makedónok követséget küldtek Magyarországra a herceghez, Petar Deljanhoz, hogy álljon seregük élére, mint trónörökös, s vezesse a csapatot az őket sanyargató konstantinápolyi császár ellen. Sajnos árulás miatt, a csatát elvesztették, s a trónörökös is meghalt 1040-ben.
Paszkál Gilevszki: Petar Deljan
(Паскал Гилевски: Петар Делјан)
műfordítás: Jung Károly
Ó, Manuil, hallod-e még szavam, vagy megtöretten
pihen a tested? Mert hallom még lélegzeted,
tudom, hallod még szavam. Halljad hát meg
lelkem panaszát, századszor is elhalkuló szavam.
Társaim közt leghűbb te voltál csata közben,
akárcsak atyád Szamuilónak, hős nagyatyámnak.
Szemem látástól megfosztatott, de látom a világot,
a talmi részleteket; futnak előttem a képek,
pályáját létem lefutja. Állok gyerekként magam
előtt, majd serdült ifjúként feszítem íj idegét,
udvari pompa övez, magyar királyok ősi világa,
Fehérvár tornyai közt. S csüggök szép anyámnak
szeretetén, gondtalan ifjú, nem tudva elűzetés
keservét, anyámét, kit zsarnok apám magától elűzött.
Atyám vére azonban, tengerár gyanánt, üzent ereimben,
Gavril Radomir, a császári sarj, a tomboló férfierő.
Éteri üzenetét súgta a szellő, folyó zubogása, a föld,
hívott a délszaki otthon, féktelen ősök hazája,
űzött a vágy Macedóniába, feledve pompát, kincset,
jövendő sikert, otthagyva anyámat Pannóniában.
Anyacsók, ölelés férfit el nem tántoríthat, ha
zeng csatazaj, rabok éneke a szülőföld zord ormain.
„Menj, fiam, ne csitítsd véred áradását, ha hív
a déli föld, a férfiősöké. Atyád, a tündöklő dúvadat,
illesse csönd, ne átok foganatja, bár lettem
földönfutóvá, bár szerettem, nyoszolyám véle megosztva.
E násznak gyümölcse lettél, atyád népéhez tartozol,
s ahová tartozol, tarts oda, s maradj. Erős karod,
mely edzett kopjavetésben, csillogó elméd, mely
beitta bölcs szavát a mestereknek, használd ezentúl
Macedóniáért. S ne feledd István udvarát, a menedéket
a bölcs oktatást: zsarnokot elűzni, az ősi ellent,
kötelesség.” Így lettem, a nép akaratából, császár,
követője Szamuilónak, rab népem vezetve kiálltam
a zsarnok elé, elsőnek rohanva a tűzbe a bizánciak ellen.
Városainkból sorban elűztem az ellent, felszabadultak
a népek, nem hallott a lánccsörgés Macedóniában.
Bár neveledtem a távoli világban, a magyar udvarban,
méltó utódként uraltak, követőjeként Szamuilónak.
Diadalt diadalra aratva Mihail fejedelem elmenekült,
már vártam az órát megadni neki a kegyelemdöfést.
Megvívni a zordon várat, Tesszalonikét, hol serege
élén patrícius, Konstantin állott, várva csapást.
De a sátán közbeszólt: elküldvén hozzám követét,
unokafivérem jött a távoli Örményországból, a szép
Alusziján, Teodoszipolból, Áron fürge unokája.
Családját otthagyva, álöltözékben, titkon érkezett
Konstantinápolyba, majd Osztovóba, engem keresni.
Fogadtam testvéri nagy bizalommal, hősnek kijárón,
serege élére állítván megvívni az égei várost.
S szenvedtünk iszonyú vereséget, váratlan fordulatot,
hadam töredékei hozzám megtértek, s Alusziján is,
ki a szégyent nem érteni látszott, úgy csodálkozott.
S unokafivérem gyűlölete elharapódzott, ellenem kezdte
a titkos álnoki harcot: hogy császári voltom csalás,
hogy ő az igazi császári sarj, a kiszemelt utód,
az ő ereiben csorog császári ősöknek vére tovább.
Becstelen álnoksága engem is elvakított, tartott nagy
vigadalmat, tobzódott féktelenül maradék seregem,
s mire megrészegedett hű testőreim megvédtek volna,
gaz csatlósai által már kioltvák szemeim világa.
Maga Alusziján otthagyva magára maradék seregét,
s engem, a vesztes császárt kialudt szemeimmel,
átpártolt Mihail fejedelemhez. Elnyerve jutalmát
megkapta a magiszteri rangot, kutyának vetve koncot
nyerte az áldást gaz árulása: a fejedelem tudta a dolgát.
S kísérte Konstantinápolyba a kétszínű áldás.
Én meg, a kifolyt szemű császár, népemnek élére állni
nem tudva, világtalan ember, láttam bukni az ügyet,
ó, egeknek ura, útját állni züllésnek nem volt erőm.
Szilaj hadaknak élén nem állhat világtalan ember,
amint hogy bősz viharában álnok szeleknek sem a gálya,
ha nincs sasszemű őre az útnak, vizeknek végtelenén,
nem lelhet kikötőt, ha a kormányt nincs, aki fogja.
Mert elbitangol a nyáj is, ha erélytelen a pásztor,
s márvány istenek háza is összeomol, ha az oszlop,
mely tartja az áhítat csarnokait, megrendül alapjaiban.
Ez lett a vég, sorban nyíltak a sírok elnyelni tetemet.
Ó, boldogtalan Manuil, utolsónak tetted le a kardot,
védted a prilepi tájat, szemben a bősz fejedelemmel,
nincs hozzád mérhető bátor, tán ősz atyád kivéve.
S hullván sorban a hősök, s omolván sorban a bástyák,
magad is rabszolgasorsra jutván, csörgött a lánc tagjaidon.
Ide hurcoltak mellém, tested megtöretett, szavad
nem hallja ember, létünk fogyóban e sötét veremben.
S mert átjárja csontjaimig testem az odu nyirokja,
e síri mélyben megnyílnak kioltott vak szemeim,
önmagam látom ismét, s tudom már minden ballépéseimet.
Ó, istenem, meddig bízhat az ember önnön véreiben,
ha talmi dicsősség, kincs ragyogása vakítja szemük,
s honjuk eladják, ha csendül arany a zsarnoki kézben.
Ó, Manuil, macedón seregem ura mért nem lettél,
nép fia érti népe szavát, s népe javát szolgálja,
hogyha szabadság megvívására kél fel a had, rangok,
előnyök nem fedik el az égtájt, ha hív a haza.
Vétkem azonban jóvátehetetlen, jaj, fizetem árát,
sámsoni sorsom örök bolyongásra ítél. Vak szemeimmel
sötétség birodalmát járom, s ó, jaj, nincs az az álom,
mely atyáim földjét, mint jelenést tárja elébem:
Hős Szamuiló nagy birodalmát romjaiban látni halálom.
Hű katonám, Manuil, ha van vigaszom még ezen a világon,
tudjad: a szövétnek lobogása is a sötétből születik.
Ha isteni kegyből e fertelem odvát elhagyod egyszer,
s a mélyek sötétje után kísér utadon a nap ragyogása,
népemet látni tanítsad, hogy lássa meg vak szemem átkát,
vak fia végzete kísérje el útján boldog jövője felé.
Szólj hozzá!
Címkék: Szent István király Paskal Gilevski Petar Delján Szamuil cár Gavril Radomir Margarita hercegnő Gesta Hungarorum Jung Károly
Bürokrácia, ideiglenes tartózkodási engedély
2014.06.08. 16:48 Kuzder Rita
1, Megérkezésünk után 24 órán belül azonnal be kell jelentkeznünk a lakóhelyünkhöz legközelebb eső rendőrőrsön (ők 24 órában dolgoznak). Kapunk egy kartont tőlük (albérlet esetében a főbérlővel, hivatalos tulajdonosi igazolással és albérleti szerződéssel kell megjelenni).
2, a budapesti makedón követségen kaptam egy határozatot a vízummal együtt + ÚTLEVÉLlel kell bemenni mihamarabba a MVR-be (azaz a Belügyminisztérium Idegrendészetére, a TV épületében a 9. emeleten található, ahol a külföldi diákokkal foglalkoznak. Az adminisztrátorok nem beszélnek idegen nyelven, ami nehezíti az ügyintézést. Habár Budapesten ingyen adták a diákvízumot, itt nem fogjuk ingyen kapni a tartózkodási engedélyt, a végösszeg kb 50 euróra fog rúgni mindennel együtt.
3, le kell fénymásolni az útlevél személyes adatok oldalát és a vízumot, s azt hivatalos fordítóval le kell fordíttatni makedón nyelvre, majd 2 példányba elvinni a közjegyzőhöz (könnyen találni ilyet, nem drága, úton útfélen láthatjuk kiírva: NOTAR)
4, ugyanezt kell tenni az EU-s TAJ kártyával.
5, ugyanezt kell tenni az albérleti szerződéssel, azaz el kell vinni a NOTAR-hoz
6, fénymásolat kell a bankkártyáról
7, Meghívólevelet be kell mutatni a meghívó intézettől
8, 1 db fényképet is le kell adni (de ne lepődjünk meg az értelmén, mert csak a többi papírjainkhoz fogják tűzni, s ott készítenek rólunk egy másik felvételt, ujjlenyomatot vesznek tőlünk és digitális aláírást)
9, 3 db csekket kell befizetnünk, ez a MVR földszintjén intézhető (darabját 5 vagy 10 dénárért vehetjük meg, azon se lepődjünk meg, hogy amikor befizetjük, a csekkek darabjáért még plusz 35 dénárt fel fognak számolni)
Ha minden papírt sikerül beszerezni (erre 30 napot kapunk), akkor még 3 hetet kell várni, míg elkészül a kártyánk.
Szólj hozzá!
Címkék: dokumentumok tartózkodási engedélyhez MVR
Első hétköznap Szkopjében
2014.06.08. 16:28 Kuzder Rita
Bementem az Irodalmi Intézetbe, de épp valaki államvizsgázott, így most velem nem foglalkoztak. Azaz ez így nem igaz, mert nagy örömmel fogadott az intézet igazgatónője, Prof. Dr. Maja Jakimovska Tosic és a makedón témavezetőm is, Marko Kitevski professzor.
Mivel a tartózkodási engedélyt is csak holnap tudom intézni, így hazafelé sétáltam és fotózgattam. Rengeteg, de rengeteg kőművesnek és szobrásznak van mostanában munkája Szkopjében. S a képeken csak a töredéke látszik annak, ami a városban van. Írtam ezekhez a képekhez pár sort.
https://picasaweb.google.com/krita67/20140310?authuser=0&authkey=Gv1sRgCI2dl42xnryKQg&feat=directlink
